Pásztor Tibor

A tegnap esti felvétel megtekinthető az alábbi linken:

http://atv.hu/videotar/20100823_pasztor_tibor

Ma délután Szanyi Tiborral sajtótájékoztatót tartottunk az eladósodott önkormányzatokról és az országos rekorder V. kerületi önkormányzatról.

Este 8 körül az ATV-ben az Egyenes beszédben fogok ugyanerről beszélni.

Ma két Falk Miksa utcai házban kilopkodták a postaládákból a kopogtatószelvényeket. Nem lehetetlen, hogy már kézre is kerültek a tolvajok.

A nagy kérdés, hogy mire lehet használni ezeket a szelvényeket. A borítékokban ott vannak az adatok és a kitöltendő szelvény egymás mellett, mintha a bankkártyára rá lenne írva a PIN-kód. Aláírást persze kell hamisítani, de aki ilyet használ, az ettől nem riad vissza.

Nade. Ha valakinek eltűnik a szelvénye, az kérhet másikat, és remélhetőleg sokan kérnek is. Azt kiállítja és odaadja egy jelöltnek. A szelvények ellenőrzésekor a helyi választási bizottság lényegében biztosan észleli a duplikátumot. És onnét már csak egy lépés, hogy kiderüljön, kié az igazi és kié a lopott. Ezt mindenki tudja. Aki lopott szelvényekkel akarja kvalifikálni magát, az biztosan le fog bukni.

Nade. Ha egy jelölthöz beállít valaki, hogy hozott ajánlót, és összeszedte a szomszédoktól is, annak a jelölt örülni fog. És jóhiszeműen leadja, aztán lebukik, hogy lopott szelvényekkel próbálkozott. A lopott szelvény csak erre jó, besározni egy jóhiszemű, de ajánlót összeszedni nem igazán tudó aspiránst.

Bár a nyílt levelemet elküldtem Rogánnak is, ahogy illik, és bár választ ugyanazon úton nem kaptam rá, de most már eldőlt, ő lesz az ellenfelem.

Mondhatnám, hogy én megmondtam, de minek. Itt megírtam már két hete.

Tisztelt Polgármester Úr!

Lassan egy hete, hogy a többi V. kerületben élő emberrel együtt tűkön ülve várjuk, hogyan dönt. Engem is érdekel, hogy ki lesz az ellenfelem az októberi választáson, de a kerületi polgárokat ennél is jobban foglalkoztatja, hogy ön, belátva az elmúlt négy évben folytatott politikája tarthatatlanságát, nem vállalja a megmérettetést, vagy folytatja azt marketingpolitizálást, ami rendkívül költséges és zsákutcának bizonyult.

Az elmúlt négy évben sokat lehetett önről olvasni különböző pletykalapokban. A pesti flaszteron már csak Bulvárosként emlegették a Belvárost. De keveset lehetett hallani arról, hogy a kerület több mint tíz milliárd forintos hitelt halmozott föl ezekben az években, és ezzel szemben csak egy olyan beruházást tudott fölmutatni, a Főutca programot, ami nem valósulhatott volna meg a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány, a főváros és Steiner Pál segítsége nélkül, és nem utolsó sorban az Európai Unió milliárdos támogatása nélkül.

Négy éve ön több újságnak is azt nyilatkozta, hogy legföljebb két ciklusra vállalja a kerületünk vezetését. Pár héttel ezelőtt ön arról beszélt, hogy felelőtlen volt, aki 2005-ben deviza alapú hitelt vett föl. Az V. kerületi önkormányzat az elmúlt három évben többször, több milliárd forintos hitelt vett föl, és kizárólag deviza alapút. Pedig ennek a veszélyeire többször fölhívtuk az ön figyelmét. Most, amikor már látszik, hogy az első ciklusa is húsz évre eladósította az önkormányzatot, úgy tűnik, már a második megmérettetést sem vállalja, hátrahagyja a kerületet, oldja meg az ön által fölvett hitelek problémáját, ahogy tudja.

Azokra a pletykákra már nem is térnék ki, hogy ön főpolgármester-helyettes szeretne lenni. Hiszen erre a posztra nem a Fidesz elnöke tesz javaslatot, a budapesti választókat nem lehet olyan parancsuralmi rendszerben irányítani, ahogy a Fidesz parlamenti frakcióját.

Kívánok jó egészséget és várom mielőbbi válaszát.

Budapest, 2010. augusztus 11.

Tisztelettel:

Pásztor Tibor
az MSZP V. kerületi polgármesterjelöltje.

A jelenlegi mesterséges politikai hangulatkeltés tehát legfeljebb annyira nevezhető szabadságharcnak, amennyire egy kamasz vívja ki azzal a szabadságát, hogy családja és környezete minden intelme ellenére rászokik a dohányzásra. Hiszen tudjuk, hogy azzal nem szabadságra tesz szert, hanem függőséget szerez. – írja Oszkó Péter.

Bernie Ecclestone feszengett a parlamenti fogadáson. Nem csoda, Schmitt kínos volt, olvasta a szöveget, utána majdnem levágta a saját jobb kezét. Erre Ecclestone elsütött egy rossz viccet. A viccen fölháborodott egy lmp-s és egy jobbikos politikus. Találós kérdés, melyiket mondta melyik?

1) Felháborító pofátlanság, hogy ilyen megtörténhet. Schmitt Pálnak azonnal meg kellett volna szakítania a látogatást, kizavarni Ecclestone-t és bocsánatkérésre kellett volna köteleznie. Semmilyen üzleti érdek nem írhatja felül ennek az ezeréves jelképnek a tiszteletét, ilyet csak primitív és bunkó ember tesz.

2) Schmitt Pálnak nem vaníliás karikákkal kellene szórakoznia, meg Harley Davidsonokon feszíteni, hanem köztársasági elnökként megvédenie a magyar államiság jelképének becsületét. Karakánul ki kellett volna állnia ezekért, és akár vissza is vághatott volna azzal, hogy inkább a Forma-1-es cirkusz kellékei a Made in China.

A helyes válasz: nem mindegy?!

Pocakos és még jó néhányan elküldék a linket, hogy Rogán mégsem indul az V. kerületben polgármesterjelöltként. A primer forrás egy ma hajnali cikk az atv.hu-n.

Három hónapja keringenek pletykák, hogy Rogán szuperhelyettes lenne/lehet/lesz Tarlós mellett, utána ezek a pletykák cáfoltatnak, amit sokan megerősítésnek vesznek. Jelenleg egy dolog biztos. Az V. kerületi Fidesz hivatalos jelöltje Rogán Antal.

A szuperhelyettesség mellett szól, hogy nagyságrenddel nagyobb költségvetés és vagyon fölött rendelkezhetne Rogán, mint az V. kerületben. Olyan pletykák is vannak, hogy Tarlós nem fogja végigcsinálni a ciklust, és akkor a szuperhelyettes lehet a legnagyobb eséllyel az új jelölt. Ellene szól, hogy elmozdítható másodhegedűs lenne Tarlós mögött.

Ha a politikus énje kerekedik felül, akkor szerintem az V. kerületi polgármesterséget fogja választani. Nekünk erre kell készülni.

Hogy lenyúztak, ó, én árva,
Elvittek az operába!
Lógott ott meg hód, nyest, menyét,
Ó, hogy utálom a zenét!

Romhányi József: Szamárfül, a nerc sírverse

Ahogy öregszem, meg ahogy operaházi zenész a szomszédom, elkezdtem operákat nézni. Az utolsó, amit láttam, a Xerxes volt, Kovalik Balázs rendezésében. (Itt van egy remek kritika róla.)

Kovalik Balázs az Operaház művészeti vezetője volt. Az új kurzus egyik első kirúgottja. Egy olyan ember, aki miatt érdemes operába menni, és aki miatt meg is szeretheti az ember az operát, mint műfajt. A Süddeutsche Zeitungnak nyilatkozott:

az új kultuszminiszter, aki május 29. óta van hivatalban, levélben tudatta az Operával, hogy Kovalik Balázs szerződését nem szabad meghosszabbítani. Hogy három hét hivatali idő után miért ez volt az első és legfontosabb dolga, azt tőle kéne megkérdezni.

A Fidesz egy ellenségképre építette politikáját. Ezek voltak a szocialisták. Immár kétharmados többségük van, a baloldal legyőzve, ideje új ellenséget keresni. Most a nyugati vállalatok, az amerikai befolyás és a zsidó pénz ellen harcolnak.

Németországban sokkal szabadabban szárnyalhatok a művészetben.  Bohémélet-rendezésem, amit itt, Münchenben nagyon dicsértek, Magyarországon nem csak éles bírálatban részesülne, de egyenesen elképzelhetetlen volna. Ott mindig meg kell kérdeznünk magunktól, mit szabad még, meddig fogadnak még el. Szabad-e a Kékszakállúnak, a nemzeti szupermacsónak a földre feküdnie? A Fidelióban Leonóra áriája alatt a színpadon átsétál egy idős asszony béke-zászlóval a kezében. Erre azonnal azt olvasom, Kovalik egy meleg aktivista.

Ha nem lesz többé lehetőségem ott dolgozni, el kell hagynom az országot.

Eddig Kovalik. És aki szerint az új ellenségről szóló gondolatmenet túlzás, az olvasson bele egy Xanax bevétele után a Fidesz hármas számú tagkönyvének vitriolos rosenbergezésébe.

Tévedtem, mégsem október 17-én lesz a választás. Nagyon úgy tűnik, hogy sietős lett a Fidesznek. Nyilván csak véletlen, hogy amikorra biztossá vált, hogy nem lehet sem idén, sem jövőre elengedni a hiányt, akkor jön előre a választás, a jövő évi költségvetés beterjesztése elé.

Azt olvastam, hogy alkormánybirkák – mondta valaki a vállam fölött beleolvasva ebbe a cikkbe. Én csak azt akartam írni, hogy Schmitt Pál után azt gondoltam, hogy nincs lejjebb, de Stumpf és Biharival bebizonyította Orbán, hogy de, van. De ez az alkotmánybirkák sokkal találóbb.

Mikor lehet önkormányzati választást tartani? A törvény szerint idén októberben. Sólyom László eddig minden választást a lehető legkorábbi időpontra írt ki. Ez október 3. Ekkor a kampány hatvan nappal korábban, augusztus 4-én indulna. Ami pontosan egybeesik Sólyom mandátumának végpontjával. Tehát ha Sólyom tartja magát az eddigi munkásságához, és él a lehetőségeivel, akkor megteheti, hogy július végén kitűzi az önkormányzati választás időpontját.

Ha viszont nem teszi meg, az új köztársasági elnök már csak október 10-re vagy későbbre írhatja ki (öt vasárnap van októberben, van miből választani).

Tarlós István ma azt mondta, hogy ő augusztus 20-án kezdi a kampányát. Plusz hatvan nap október 19-re esik, ami kedd, azaz a választás 17-én lesz. Úgy tűnik, Tarlósnak már megmondta Sólyom, hogy ő nem tűzi ki az önkormányzati választást, Schmitt pedig megmondta, hogy mikorra.

Hát igen, azt tudjuk, hogy egyes állatok egyenlőbbek a többinél. Azt is, hogy melyek ezek.

Bájdövéj, a Fidesz főpolgármesterjelölt-választó budapesti választmányán egy tartózkodás volt Tarlósra. Ez ő maga volt saját maga szerint. Tehát a Fideszben egy ember nincs meggyőződve arról, hogy Tarlós az alkalmas jelölt, és ez pont ő. De akkor minek vállalja? És az is kérdés, hogy egy párt jelölő fórumán hogyan szavazhat valaki, aki nem tagja a pártnak? Mert azt ő maga mondta, hogy pártonkívüli jelölt lesz.

Orbán Viktor megtartotta coming out-ját. Sok helyen az őszödi beszéddel vonták párhuzamba, pedig van két nagy különbség. Az jó, hogy Orbán ezt nem zárt körben, hanem annak a helyén, a Parlamentben mondta el. Az viszont nem, hogy Orbán nem mondta ki, amit Gyurcsány: a korábbi időszak hazugságokra épült, és teljes fordulatra és stílusváltásra van szükség.

Mostanra egyértelmű: nincsenek csontvázak, a hiány (bár munkát igényel), de tartható. Osztogatásra, nagy változtatásra nincs lehetőség, a Bajnai-kormány iránya folytatandó. Ez mind 180 fokos fordulat akár csak a múlt heti, kisebb világválságot eredményező Fidesz-kommunikációhoz képest, aminek maga Orbán is részese volt.

Az is fordulat, hogy az eddigi szöveggel ellentétben az adócsökkentés nem tartja el magát. Eddig ugye arról volt szó, hogy az adócsökkentés miatt többen fognak adót fizetni, nem lesz szükség a bevételcsökkentés kompenzációjára.

Mindezek alapján fölmerül a kérdés: minek kellett kormányt váltani? Bajnai jobban csinálta azt, amire most Orbán készül. A bizalomról pedig kiderült, hogy Bajnaiban inkább megvolt a piac részéről, mint a gyakorlatilag korlátlan hatalommal rendelkező Orbánban.

Vannak nettó populista pontok (pálinkafőző forradalom – bruhaha), vannak jól hagzó, de valódi hatással nem bíró javaslatok (a kisadók eltörlése), van egy csomó olyan javaslat, ami jól hangzik, de a részletek nélkül semmit nem érnek (például hogy a kistermelők értékesítési, termelési feltételeit jelentősen javítják).

És van pár olyan javaslat, ami a költségvetésre nincs kihatással, de valódi politikai döntés. Ebből a legfontosabb a 16%-os SZJA, kiegészítve a minimálbér adómentességének eltörlésével. Nem mondták hozzá, de ettől az állam SZJA-bevétele érdemben nem változik. Az alacsony jövedelműek (minimálbér és környéke) jóval többet fognak fizetni, a magasabb jövedelműek kevesebbet. Ez szerintem elfogadhatatlan, de tény, hogy klasszikus konzervatív álláspont.

A kompenzálásra megszületett bankadó önmagában nem problémás. Volt már ilyen Magyarországon is, máshol is. De az összege és az egyoldalú bevezetése annak egyoldalú továbbhárítását jelenti. Így viszont nincs értelme, mert a bankadóból bankiügyféladó lesz. Az meg csak a hab a tortán, hogy az óvatos kis maszatolás a devizahitelek visszaszorítására részben most már fölösleges, részben pedig a forintalapú hitelen költségének növekedéséhez fog vezetni pont akkor, amikor inkább érdemes deviza alapú hitelt fölvenni.

És végül nézzük csak, hogyan reagált a piac a csomagra. Az euró árfolyama az Orbán-Varga-Kósa-Szíjjártó kvartett pa-dö-katrja előtt 274-ről fölszaladt 290-ig. Utána szépen lassan korrigált, de tegnap még 283 volt (a pillanatnyi árfolyam ennél is kicsit alacsonyabb). De még messze nem tartunk 274-nél és végképp nem tartunk a Bajnai-kormány végén jellemző 265 körüli árfolyamon. Rontani egy pillanat alatt lehet, a korrekció hosszas és küzdelmes. Megismétlem a kérdésbe foglalt véleményemet. Érdemes volt?

MSZP-kongresszuson ülök. Nem sajtónyilvános, de annyit talán elmondhatok, hogy meleg van.

Varga Mihály ezt mondta:

egy országot akkor is kár ér, ha a nyilvánosság nem tudhat meg alapvető információkat; Magyarországnak helyt kell állni egy gazdasági versenyben, ehhez pedig alapos szakmai felkészültség, nemzet- és, emberközpontú gazdaságpolitika, hitelesség, megbízhatóság kell.

illetve, hogy hétvégén majd kidőlnek a csontvázak.

Ma meg azt mondta, hogy

1) tartható az a hiánycél, ami eddig tarthatatlan volt a Fidesz-kommunikációban, volt, amikor kétszeresről beszéltek.

2) Lukak tátonganak, de nem mondta meg, hogy hol és mekkorák. Vö. az országot kár éri, ha a nyilvánosság nem tudhat meg alapvető infókat.

3) A lukak befoldozhatók adócsökkentéssel. Ez persze oximoron. Mint az értelmes politikus. Lásd még Bereményi szövegét Cseh Tamásnak: sírjak, vagy nevessek én? Oly ronda voltam konyhám kövén.

3) A helyzet rendezett, a hiány tartható, Kósa és Szíjjártó hülye. De akkor miért ment Orbán Brüsszelbe hiánynövelésért kuncsorogni?

4) Majd Orbán megoldja a válságot. Gondolom azt, amit ő meg az emberei idéztek most elő.

Szegény Varga, komolyan sajnálom. Bohócot varrnak belőle. Ő meg persze hagyja. A Fidesz-kormány gazdaságpolitikája egy hét alatt elvesztette minden tartalmát és hitelét. Ez még Gyurcsánynak is tovább tartott 2006-ban.

Afterpost: itt van egy egészen kitűnő összeállítás a történetről.

Orbán Viktor hiánynövelő elképzelései, Kósa Lajos ámokfutása  és Varga Mihály 7%-os csontvázhiánya egyesült erővel tolták a forintot régen látott mélységbe. Mindez kiegészítve Szíjjártó államcsőd-víziójával úgy állított be 288-as eurószintet, hogy ennek most nem sok külső tényezője van.

Ezek dilettánsok. Még londoni elemzőnek sem kell lenni, hogy belássa az ember:

nem szerencsés a görög és magyar helyzetet egy lapon említeni - jelezte a Portfolio.hu-nak Nigel [Rendell, RBC Capital]. Görögország és Magyarország egy mondaton belüli említése félelmet kelthet a befektetőkben, és a forint ennek megfelelően reagált - tette hozzá. "Még azt is igyekeznék elkerülni, hogy azt mondjam az embereknek: görög salátát vacsoráztam, nehogy lerontsák a hitelminősítésemet" - jegyezte meg ironikusan a londoni elemző.

Afterpost: rájöttem. Nem is dilettánsok. A múlt héten vettek sok eurót, amit most OTP-részvényre váltanak.

Ami a fóbiákat illeti, Trianonnal nekem is tele van a hócipőm. Mert sulykolják. Egy csomó mindennel tele van a faszom (ahogy Janus Pannonius írta volna), pusztán azért, mert sulykolják. Volt egypár klassz forradalmunk. Ükapáink fölkeltenek, kibonták a hon zászlait, s Petőfi dalára robajlott a sereg az ellen ellen. Meg ugye apáink is fölkeltenek, ledönték a zsarnok szobrát és minden sarkon állt vala egy puskás öcsi. Ezek nagyon klassz dolgok. De én valahogy képtelen vagyok minden évben március tizenötödikén vezényszóra áhítatos elragadtatásba esni, hogy milyen nagy hősök is valának ükapáink. Ha ilyen transzba tudnék esni, biztos könnyebb volna, de akkor az másnap is kitartana. Márpedig a kokárdákat tizenhatodikán kidobják a szemétbe, velük megy a lángkeblű honérzület, és egy évig nem is tér vissza. Októberben hős ifjak vagyunk megint, de másképpen, Petőfit le se szarjuk, ám ha valaki oly varázsos bűvnevet ejt ki száján, mint Corvin köz, rögvest elérzékenyülünk. Huszonharmadikán estig. Másnap már az is csak egy utca valahol Pesten. Vagy Budán, még azt se tudjuk. Kit érdekel?

Olvasom a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényjavaslatot. A preambulumban szereplő alkotmányellenes (és ez még a legszelídebb jelző, ami eszembe jutott) kiszólást a TASZ elég alaposan szétszedte:

A tervezetben ez szerepel:

Mi, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének tagjai, azok, akik hiszünk abban, hogy Isten a történelem ura, s azok akik a történelem menetét más forrásokból igyekszünk megérteni…

A TASZ ezt írja:

Álljunk csak meg egy szóra! Nem figyeltünk eléggé, és átaludtunk volna valamit? A szekuláris Magyarországon vagyunk-e még, ahol az állam és az egyház, állam és vallás jól elkülönül? Amikor legutóbb néztük, az Alkotmány 60. szakaszának harmadik bekezdése így szólt: „A Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva működik.“ Márpedig az elválasztva, az egy világos kifejezés (szemben pl. azzal a gondolattal, amely a politikai korrektség jegyében operálva „a történelem menetének más forrásokból való megértését“ dobja oda az ország és a képviselők ateista, politeista vagy a vallásossággal egyáltalán nem foglalkozó felének.)

Ha el van választva, akkor el van választva, nem? Miért fontos egy világi államban, hogy a képviselők mely része szerint Isten a történelem ura, és melyek szerint nem? Egyáltalán, miért kell egy szekularizált államban a jogalkotók vallásos történelemfelfogását hangsúlyosan kiemelni? Miért van jelentősége annak Trianon megítélésben, hogy valaki hisz-e vagy sem? Kínzó kérdés továbbá, hogy ha Isten a történelem ura, akkor nem kell-e a hívő embereknek, és a hívő képviselőknek magyarázat arra, vajon a történelem kizárólagos alakítója miért verte meg Magyarországot a Trianoni tragédiával?
 

De van itt más baj is. Az első az önáltatás. 1920. június 4., a magyar nemzet külső
hatalmak által előidézett igazságtalan és méltánytalan szétszaggattatása – írják. Tényleg csak mindenki más tehetett róla, mi nem? Biztos, hogy mindent megtettünk az ott élőkért, hogy jó legyen nekik a magyar korona fennhatósága alá tartozni? Elég lenne ennyi: a magyar nemzet méltánytalan szétszaggattatása.

A következő problémás szakasz: A Magyar Köztársaság Országgyűlése megállapítja, hogy a trianoni békediktátum által felvetett kérdések történelemből ismert eddigi megoldási kísérletei — mind az idegen hatalmak segítségével végrehajtott újabb határmódosítások, mind a nemzeti önazonosságnak a nemzetköziség ideológiája jegyében történt felszámolására irányuló törekvések — kudarcot vallottak.
 

Szeretném jelezni, hogy a legkomolyabb kísérlet a két világháború sebeinek begyógyítására még mindig folyamatban van, és nem vallott kudarcot. Úgy hívják, hogy Európai Unió, lánykori nevén Szén- és Acélközösség. Szerte Európában sok konfliktuson segített, és bár minden probléma még nem tűnt el, de ahol EU van, ott béke van. Szerbiában, Romániában nem kis részben az EU miatt könyebb magyarnak lenni, mint Trianon óta bármikor. Szlovákia az egyetlen kakukktojás, ahol a magyarhoz hasonló frusztrációk (bár megalapozatlanabbak de jobban kipörögtek) miatt válik egyre tarthatatlanabbá a magyarok helyzete. (Ki emlékszik már arra, amikor három magyar párt volt Szlovákiában, és amikor egy magyar választhatott magyar pártot politikai nézetei alapján is!)

Ezt a mondtatot (öt sor!) simán el kéne hagyni. A 2.§ többi része amúgy szinte teljesen rendben van. Az persze kérdéses, hogy az osztrák asszimilációs módszer (hagyjuk békén a burgerlandi magyarokat, éljenek szabadon, éljenek jól) is elítélendő-e. Mert Burgerlandban Burgenlandban már alig van magyar, csak sok magyar származású osztrák.

Fogalmi zavarban szenved a törvény. A Magyar Köztársaság Országgyűlése alapvetően a magyar állam polgáraiért tartozik felelősséggel. Ezeknek a polgároknak a legnagyobb csoportja a magyar nemzetiségűek, és magyar nemzetiségűek közül a legtöbben a Magyar Köztársaság állampolgára. A két csoport mégsem ugyanaz. A magyar jelenthet nemzeti-kulturális identitást és lehet jogi aspektusa. De ez két különböző jelentés. Nem kéne keverni. Amikor azt mondja a törvénytervezet, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése kötelességének tekinti arra inteni a nemzet ma élő tagjait és a jövendő nemzedékeket, hogy a trianoni békediktátum okozta nemzeti tragédiára mindörökké emlékezve, más nemzetek tagjaiban okkal sérelmeket keltő hibáinkat is számon tartva, s ezekből okulva, az elmúlt kilencven esztendő küzdelmeiben az összefogás példáiból, a nemzeti megújulás eredményeiből erőt mentve, a nemzeti összetartozás erősítésén munkálkodjanak, akkor bizony elköveti ezt a hibát. Aki nem munkálkodik ezen, az törvényt sért? Ha magyar nemzetiségű, de nem magyar állampolgár, akkor megsérti azt a törvényt, ami nem is érvényes rá nézve? És ha én tegnap elfelejtettem az összetartozás erősítésén munkálkodni, akkor mi lesz a büntetésem? 
 

Az indoklásban szerepel egy kitétel: a magyarság számára Trianon a XX . század legnagyobb tragédiája. A XX. század tele volt nagy tragédiákkal. Nem kéne ezeket versenyeztetni és győztest hirdetni.

Ezen szakaszok elhagyásával, módosításával vagy pontosításával a szándék megőrzése mellett akár jó törvényt is lehetne alkotni.

Nincsenek illúzióim.

A Jobbik Magyarországért Dalegylet a Parlament alakuló ülésének befejezése után még ott maradt, és elénekelt egy dalt, amit székely himnusz néven ismerünk.

Pár napja volt már műbalhé a témában, amikor Dessewffy Tibor közepes műdalnak nevezte a szerzeményt (megjegyzem, a jelzős szerkezet második fele tény, az elsővel is nehéz vitatkozni), talán pont emiatt támadt kedve a dalárdának prezentálni ezt a performanszot.

A Facebookon írta valaki, hogy sem Tamási Áron, sem Kányádi nem támogatta ezt a dalt, mint székely himnuszt. Mivel hivatkozás nem volt, nekiálltam guglizni. Egyelőre eredmény nélkül, de találtam mást. Például László Ferenc kolozsvári zenetörténész összefoglalóját:

Igazi himnusza a magyarságnak természetesen csak egy van, az Isten, áldd meg a magyart! Ez a nagybetűs Himnusz.

A székelyeknek nincs külön himnuszuk. Amíg az erdélyi rendek egyikeként társadalmilag különálltak, föl sem vetődött ennek szükségessége, az újkorban pedig, amikor megjelentek a nemzetek, a székelyek politikailag betagolódtak a magyarságba, így még kevésbé kellett nekik saját himnusz. Amit századunk harmincas évei óta székely himnusz gyanánt énekelnek, a Ki tudja, merre... kezdetű ének, a nemzetrész Trianon utáni tehetetlenségtudatát fejezi ki, azt a szorongató érzést, hogy rajtuk már csak Csaba király és Isten segíthet. ... Ami a Trianon utáni székely sorskérdésekhez való viszonyulást illeti, a dal negatív ellendarabja az olyan hiteles, nemzetépítő alkotásoknak, mint például Tamási Áron Ábel-trilógiája, amely Erdély elcsatolása után éppen hogy a székelyek örök életrevalóságát, alkalmazkodási készségét, lebírhatatlanságát hirdette.

Azt sem értem, hogy ha énekelték a székely himnuszt, akkor mi van a többiekkel? A nem-székely erdélyiekkel, a partiumiakkal, a felvidékiekkel, Bácskával, Bánáttal, Burgerlanddal, az Izraelbe szakadt nemzetrésszel, és még folytathatnám a kirekesztettek hosszú sorát. De nem teszem, inkább fölhívnám minden mélymagyar olvasóm figyelmét egy Tamási Áron nevű székely ember szavaira:

a székelyek azok magyarok, de úgy magyarok, ahogy a skótok, vagy az írek angolok.

Sólyom László beszédében fényezte önmagát 1990-ből (létezik az Alkotmány ... koherens rendszere ... az első Országgyűlés idején még láthatatlan alkotmány) meg jelenidőben is (Az elmúlt évek válságai bizonyították, hogy az Alkotmány és az alapjogok a végső támaszunk és segítőnk. Köztársasági elnöki működésem ennek a rendnek a védelmére és fenntartására irányult.), kicsit szidolozta azokat, akiknek sokat köszönhet (Magyarországon megalakult, és rögtön a parlamentbe jutott az a párt, amely a környezetvédelmet, a jövő nemzedékek iránti felelősséget, a fenntartható fejlődést tartja egyik fő, és jellegadó feladatának. Ezzel az európai törvényhozásoknak nemcsak egy negatív, hanem egy pozitív megfelelőjével is rendelkezik ez az új Országgyűlés.) és keményen ekézte a Jobbikot nem csak beszédében, hanem Vona Gábor performanszára adott közleményében is. Az egyik legjobb Sólyom-szöveg evór.

Az MSZP viszont ki kellett volna vonuljon Vona sztriptíze láttán föl kellett volna szólítsa a levezető elnököt, hogy intézkedjen, és addig is függessze föl az ülést. Hack Péter kitűnő elemzése itt olvasható, a szuggesztióért köszönet Attilának. (<-Update 23:03)

Ceterum censeo, az ellenzéknek jutó bizottsági elnöki posztokat 4:2 arányban kellene elosztani az MSZP és az LMP között. Nem Schmitt Pálra bízni.

Odaállok holnap reggel a Parlament kapujába jó korán. Szeretném látni, ahogy megérkezik Vona Gábor Gárda-egyenruhában, Orbán Viktor pedig ad neki két pofont, és hazazavarja. 

Gulyás Józsefnek igaza van. Ha tényleg a Jobbik adja a nezetbiztonsági biztottság elnökét, az az összes demokratikus parlamenti erő bűne. Szerény véleményem szerint nem azon kéne vitatkozni, hogy 2:2:2 vagy 3:2:1 legyen a biztottsági elnökök megoszlása, hanem hogy a Jobbik kapjon-e egyáltalán elnöki posztot. Deklarálnia kellene a három demokratikus pártnak, hogy minden ellentéten túl a Jobbikot nem tekintik tárgyalópartnernek. (Ezért is hiba volt anno, hogy Edelényben nem lépett vissza a szocialista jelölt.)

A bizottsági struktútáról is elég lenne, ha a Fidesz-MSZP-LMP trió tárgyalna. Nem lehet a Jobbikot teljesen kizárni a parlamenti munkából, de nem szabad ilyen eszközrendszerhez engedni őket. A Fidesz részéről érthető, bár a demokrácia felől nézve ijesztő, hogy úgy csinál, mintha az MSZP-nek a Jobbik lenne a partnere, az MSZP részéről viszont teljesen érthetetlen, hogy ezt a helyzetet elfogadja, és a Jobbikkal tárgyalgat. És ráadásul nem is új ez a helyzet, megtanulhattuk volna anno 1998 és 2002 között. Akkor a MIÉP játszotta őfelsége ellenzéke szerepét.

A szélsőjobboldali ideológia és a rasszizmus nem csak a zsidók, hanem az arabok és az iszlám ellen is szól. Rasszistákkal nem akarunk partneri viszonyba kerülni. – mondta Ahmed Abdelrazek palesztin nagykövet. De nem csak emiatt érdemes elolvasni ezt a rendkívüli interjút.

 (Hejj, de rég volt, amikor azt írtam, hogy benne van minden reményem! Amikor még a Merjünk baloldali lenni! című dolgozatát dugdosta az mszp.hu.)

Gyurcsány sok mindent mond, amivel csak egyet lehet érteni. Hogy ellenzékben kell a pártot átalakítani, modernizálni, újjászervezni. Meg hogy sokakra kell építeni, nem kevesekre. És azt is mondja, hogy nem kellene az alapszabállyal vacakolni, válasszunk új elnökséget, és punkt.

Ámen. Úgy legyen. Iszom minden szavát. Azt is, amikor azt mondja, hogy a párt jelenlegi vezetőinek kellő mértéktartással egyelőre illendő háttérbe vonulni. Remélem, nem csak én, hanem ő is úgy gondolja, hogy a jelenlegit úgy kell érteni, hogy mindenkinek, aki a jelenlegi helyzet kialakulásáért felelős. Mindenkinek, aki az elmúlt négy évben a párt vezetője volt. Gyurcsánynak is.

Teljesen friss vezetéssel, ismeretlen, de fiatal, értelmes emberekkel fejest ugrunk a sötétben. Majd kiderül, hogy van-e víz a medencében, az eredmény kétséges. De ha maradnak a régi arcok, azzal a hosszas agóniát választjuk. Annak az eredménye kétségtelen.

Lesz 2010-ben egyszeri, nagy arányú adócsökkentés, ha a Fidesz kerül kormányra - jelentette ki Orbán Viktor ... az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. (2009. november 10.)

Kövér László, a Fidesz választmányi elnöke szerint az új kormány ebben az évben nem fogja csökkenteni az adókat és járulékokat. (Mai hír.)

Sic transit gloria mundi. Valaki mondjon le.