Annyian írtak mostanában erről, hogy csak egy részletre szeretnék rávilágítani. Mert azzal, hogy a kormány megnyitja a lehetőséget a visszalépésre a magánnyugdíjpénztárakból az államiba, igazából nincs gond. Rendes liberálisnak örülnie kell, hogy engedik az embereket szabadon dönteni. Mindenkinek joga van (ha a saját pénzéről, örekoráról, életéről van szó) hülyének lenni.
De a 14 havi befizetés eltérítése (micsoda finom eufemizmus) más kérdés. Mert itt csak két eset lehetséges.
1. A pénzre keresztet vethetünk. Ekkor az eltérítés új jelentése a Fidesz-magyar szótárban: lopás. Jöhet a bekészített szöveg, jogállamnak annyi, minek tervezzünk hosszú távra, kárpediem, nesze neked konzervatív polgári kormány.
2. Visszaadják. Vagy úgy, hogy a 8% később 9,5% lesz, vagy az állami nyugdíjunkat fogják havonta 37Ft-tal (mínusz kamatok) növelni, vagy úgy, hogy inflációval fölszorozva visszautalja a következő kormány. Ez esetben az elvett pénz hiánynak minősül, ugrik a 3%-os cél, és minden, ami ezzel jár.
Tehát ha a Fidesz megmondja, hogy mi a középtávú terve ezzel a pénzzel, az sehogy se jó. Marad a hallgatás.
Hab a tormán (csípi is a szememet rendesen): ki kellett töltenem a papírokat. TAJ-szám, adószám, nyugdíjpénztári tagság. Utóbbi azért kell, mert a cég megmondja az APEH-nek, hogy hova ne utalják a pénzemet. Nagyszerű.
Már csak egy kérdésem maradt. A járulékcsökkentés kormánya emel a nyugdíjjárulékon. Akkor ez a magánnyugdíjpénztári befizetéseket fogja erősíteni vagy az államit? A kérdés persze költői.
