Nem tudom, hogy Havasiné Orbán Mária alkalmas-e főbírónak, meg azt sem, hogy a titkos szavazáson ki hogy szavazott.

Azt viszont igen, hogy Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke úgy viselkedik, mint egy sértődött óvódás.

Az csak simán szánalmas, hogy lemunkáspártozza az MSZP-t, szerintem ezt senki föl nem veszi. A durcás szövege viszont a szakmai tudását is alaposan megkérdőjelezi.

Egyszer már kifejtettem, most megismétlem. Az az alkotmányos szabályozás, amely szerint a köztársasági elnök jelöl egy pozícióra, az Országgyűlés pedig 2/3-os arányban dönt, szó szerinti értelmezésben ugyan nem teszi kötelezővé az egyeztetést a jelölő és a döntéshozók között, ugyanakkor egyértelművé teszi a jogalkotó szándékát. Nincs eredményes döntés a javaslattevő nélkül, de a döntéshozók bármely 34%-a is vétójoggal rendelkezik.

Lehet értelmezni a jogszabályokat jogpozitivista szemlélettel, szó szerint. De Sólyom László nagy találmánya anno alkotmánybírósági elnök korában a láthatatlan alkotmány volt, ő belelátott olyan dolgokat, amik leírva nem szerepeltek. Most valahogy elvesztette ezt a harmadik szemét. Hiába, az üléspont meghatározza az álláspontot.

Azt mondhatja Sólyom, hogy megmagyarázhatatlan, felelőtlen és kártékony a döntés. Ez az ő véleménye, arról már rég letettünk, hogy ne csak a sajátját mondja, hanem az egész országét próbálja meg képviselni. De azt is mondja, hogy alkotmányellenesen járt el a szocialista frakció, amikor nem szavazta meg a jelöltet, mert minden, törvényben előírt feltételnek megfelelt. Nos, ha a Parlamentnek csak az lenne a dolga, hogy a kritériumoknak való megfelelést ellenőrizze, akkor ez lenne az Alkotmányban. De nem ez van, így Sólyom, amikor elvitatja a döntés jogát a Parlamenttől, akkor nagyon súlyosan sérti a magyar alkotmány betűjét. Nem a láthatatlanét, hanem a leírtét. Ez pedig úgy a Magyar Köztársaság elnökétől mint az Alkotmánybíróság volt elnökétől elfogadhatatlan.