Hamarosan jön halottak napja, mindenszentek, utána advent. Ha már boldog új évezünk, egyházilag, akkor ne feledjük ezeket sem. Főként az adventet, mert az egyházi naptárban az az új év kezdete.

Nekem -persze lehet/valószínű, hogy túlreagálom- enyhén provokáló ez az új évezés. (Nyilván csak nekem, mert senki nem reagált eddig.)

Nyugodtan lehet moderálni; szinte csak a szerzőnek szól.

Loge, ez egy olyan blog, aminek az írója úgy véli, hogy a keresztény ünnepekkel mindenki tisztában van Magyarországon, az is, aki nem tartja azokat. A zsidó ünnepekről viszont érdemes beszélni, a tapasztalatom szerint sokakat érdekel, de kevesen tudják, hogy mikor mi van, és az az ünnepmiről szól.

koránmtsaem akarok ünneprontó lenni, de esetleg ha nemcsak tomcat miatt szoktál két tálca flódnival rohangálni (ezt csak a szép kép miatt mondom így, elképzeltzem,) az utcán, akkor azt is feltétlenül posztold ki, hogy mikor, hol lehet veled és a flódnikkal találkozni!

1 bendőmagyar :)

Bármikor szeretettel meghívlak egy flódnira, a legjobb flódni a városban a Bulldog cukrászdában van, a Veress Pálné utcában, szemben a gimnáziummal.

Pásztor Tibor: Komolyan úgy gondolja, hogy tisztában vannak az emberek a KERESZTÉNY ünnepekkel? Nem téveszti véletlenül össze a fogyasztói társadalom által preferált nagy népi vásárlásokkal? Kíváncsi lennék, milyen százalékban tudnák megmondani az emberek, mit ünneplünk húsvétkor, karácsonykor. Nem azt mondom, hogy elvárható az egyházi ünnepek megülése. Nekem -protestánsként- már Orbánék Nagyboldogasszonya is nagyon sok volt.

Azért írtam a fenti kommentet, mert ezeken kesergek. Nincs gondom más országok ünnepeivel; csak előbb jó lenne a sajátunkat ismerni.
(Tudom, Ön is hasonlóan gondolkodik. S a kettőnk halmaza nem feltétlen ugyanaz.)

Kedves Loge, ugye nem gondolja komolyan, hogy a keresztény ünnepek Magyarország ünnepei, a zsidó ünnepek pedig "más országok ünnepei"?! Nyilván ország helyett vallást akart írni, amit én inkább kultúrának mondanék. És igen, azt gondolom, hogy a keresztény ünnepekkel sokkal többen vannak tisztában, mint a zsidó ünnepekkel, és azt is gondolom, hogy a magyar és az európai kultúrának része, hogy ismerjük a zsidó ünnepeket. Is.

Más országok HIVATALOS ünnepei. De, bár számomra nehezen, az eredeti formájában félre érthető a mondat. (Az ellipszis valóban nem mindenkinek evidencia.)

Így tehát: elnézést, az ország valóban téves szóhasználat.

Az, hogy hazáNKban többen vannak tisztában a keresztény ünnepekkel, mint a zsidókkal, talán magyarázható a lakosság vallási/származási/identitási megoszlásával, s nem kell érte haragudni.
Tényleg úgy véli egyébként, hogy a jóm kippúr, Eszter böjtje, a szukot, a tisá beáv, stb. az európai kultúra része? Szerintem inkább a tájékozottság/műveltség része.
Ezt a következőkre alapozom:
-nem jelennek meg mindennapjainkban
-nincsenek jelen szóhasználatunkban (ellentétben számos más, zsidó/jiddis eredetű szóval, kifejezéssel)
-hiányoznak a magyar/európai szépirodalomból (Nyilván a színvonalról beszélek.)
-hiányoznak a közgondolkozásból

Mindezek ellenére szép dolog tartani a hagyományokat, s művelt emberre vall ismerni őket.

Szerintem illet volna odaírni, hogy kinek és miért kíván boldog újévet Pásztor úr, ha már az ismeretterjesztés a célja.

Én azonban amellett, hogy zsidó polgártársaimnak jó ünneplést kívánok, had ne ünnepeljek szeptemberben újévet.

Az egyházi ünnepekről annyit, hogy ami nem vált állami ünneppé is, arról szeintem sokan nem tudnak. És ugyan nem ünnep, de lefogadom, hogy nem kíván sikeres következő egyházi évet a katolikusoknak advent első vasárnapján, az egyházi év kezdetén.

Egyébként annyira nem is baj, mivel ez csak egy ciklus, a katolikusok december 31-január elsején ünnepelnek újévet. :)