Sólyom azt mondja, hogy a konstruktív bizalmatlansági indítvány az az eszköz, az összes lehetséges technika közül, mely a legkevésbé demokratikus. Ezen hangzatos, bár alaptalan állítás egyetlen lehetséges magyarázata, hogy Sólyom megsértődött, mert ő ki van hagyva a buliból.

Hogyan lehet átadni a miniszterelnöki pozíciót? Három lehetőség van. 1) Lemond a miniszterelnök, és a Parlament többsége a köztársasági elnök javaslatára 30 nap után új miniszterelnököt választ. 2) A Parlament többségi szavazással föloszlatja magát (vagy lejár a mandátuma), választások után a Parlament többsége a köztársasági elnök javaslatára miniszterelnököt választ. 3) Konstruktív bizalmatlansági indítvány alapján egy nap alatt megtörténi a csere.

Utóbbi esetében a köztársasági elnöknek nincs más szerepe, mint páholyból végignézze az új miniszterelnök eskütételét. Előbbiekben arra tesz javaslatot, akire akar. Mint azt a jól tudjuk, Sólyom Lászlót a politikai realitások nem nagyon zavarják, nem arra szokott javaslatot tenni, akinek van esélye megválasztásra, hanem aki szimpatikus neki. Ha Gyurcsány lemondana, Sólyom játszhatna azzal, hogy mondjuk Bod Péter Ákost javasolja miniszterelnöknek, akit a Parlament nem szavazna meg (micsoda jós vagyok!), és Sólyom oszlathatna. Vagy a Parlament mégis megszavazná Bodot, és másnap lecserélnék egy konstruktív bizalmatlansági javaslattal, akkor viszont már megint a legkevésbé lennének demokratikusak.

A leggyorsabb és legegyszerűbb, még Sólyom szerint is teljesen alkotmányos megoldás így a konstruktív bizalmatlansági indítvány. És, mivel Magyarország parlamentáris köztársaság, teljesen demokratikus is. Az igaz, hogy Sólyomnak így csak a kibic szerepe marad, emiatt persze lehet durcáskodni, alkotmányos joga még a köztársasági elnöknek is, csak emiatt már az óvódában is kinéznék a gyerekek maguk közül.