Divatja van a kisebb parlamentet megcélzó javaslatoknak. Íme az enyém.
Vegyes rendszert javasolok, 200 fős parlament esetén 100 egyéni körzettel. Az egyéni jelöltek lehetnek pártok jelöltjei vagy függetlenek. Az egyéni mandátumot a mostani szabályok szerint lehet elnyerni két fordulóban. A listás szavazás egyfordulós, egylistás (megyei nincs, csak országos). Listás mandátumot minden párt annyit kap, hogy az egyéniben győztes képviselőkkel elérjék a listán rájuk szavazók arányát.
Példaválasztás:
Párt | egyéni | listás % | listás mandátum | összes mandátum |
Alfa | 37 | 38 | 39 | 76 |
Béta | 42 | 35 | 28 | 70 |
Gamma | 8 | 12 | 16 | 24 |
Delta | 0 | 11 | 22 | 22 |
Epszilon | 9 | 4 | 0 | 9 |
Független | 4 | 0 | 0 | 4 |
100 | 100 | 105 | 205 |
Az első oszlop mutatja az egyéniben elnyert körzeteket, a második a listás eredményt. A negyedik a listás eredményből következik (itt 1% két mandátumot ér, mert 200 főre tervezünk). A harmadik oszlop pont annyi, hogy az egyénivel együtt meglegyen a negyedik.
A példából látszik, hogy ha egy párt egyéniben sikeresebb, mint listán, illetve ha egy független nyer mandátumot, azok extra helyként jelennek meg.
Opciók:
1) Preferenciális lista, azaz a pártlistán belül is meg lehet jelölni pár nevet, így be lehet juttatni olyanokat, akik a párt szavazói között népszerűbbek, mint a párt döntéshozói között.
2) Senkitse lista, ami - ha elég százalékot kap - be nem töltendő mandátumot eredményez. Például ha a fenti Delta a senkitse lista, az azt jelenti, hogy 22 mandátum üresen marad négy évre.
3) Kopogtató helyett letéti rendszer: bárki elindulhat, az egyéni körzet választási költsége 5%-ának letétbe helyezésével. Ha nem ér el 1% eredményt, a letét ugrott, 1% fölött visszakapja. Listát az a párt állíthat, amelyik legalább a körzetek egyharmadában indít jelöltet. Ha nem éri el az 1%-ot, a jelöltek letéte az egyéni eredményektől függetlenül ugrott.
4) Lehet az egyéni választás is egyfordulós, például a mandátumot az nyeri, aki legalább 40%-ot elér és a legtöbb szavazatot kapja. Ha nincs ilyen, a mandátum a listás mandátumokhoz kerül. Lehet játszani azzal, hogy ha egy körzetben ketten kapnak 40% fölött, mindketten bekerülnek a parlamentbe, ekkor persze a listás mandátumok száma csökken.
Fent javasolt rendszer jó közelítéssel a pártok valódi erőviszonyait fogja visszatükrözni, ugyanakkor megmarad (amennyire megvan most) az egyéni képviselői felelősség, van lehetőségük a függetleneknek és a helyi szinten népszerű kispártoknak, és az egyéni körzetek határai sem élethalálkérdés. Hátránya, hogy bonyolult (a szavazás nem, az értékelés sem, csak átlátni a rendszert) és kis mértékben változó létszámú parlamentet eredményez.