A novemberi testületi ülés egyik legizgalmasabb, a kerületben élő autósokat leginkább érdeklő téma a parkolási rendelet módosítása – lehetett volna. Gittrágás lett belőle.

Az eredeti előterjesztés megtalálható itt (körülbelül 2 és fél mega).

Az egyetlen valóban rendszerszintű változtatás, a zónásítás kikerült az anyagból, bár Rogán a testületin is elmondta, hogy ő amúgy támogatja, az SZDSZ pedig bátorította ebben. Maradt három ponton változtatási javaslat olyan kérdésekben, amik fővárosi hatáskörben vannak, és egy ponton a helyi szabályozásban (amit amúgy háromnak álcáz).

Íme a javaslatok az előterjesztésben szereplő sorrendben:

1) Terjesszük ki a díjfizetést a jelenlegi 18 óráról 20 órára. Vannak érvek ellene is, mellette is. Egyszer már fölmerült az előző ciklusban, de akkor sok kerületi polgár arra panaszkodott, hogy a családtagjaik kevésbé fogják látogatni őket így. Most sem tudjuk a kiterjesztés pontos hatását, majd meglátjuk – ha egyáltalán a főváros elfogadja a javaslatot.

2) Javasoljuk, hogy a díjfizetés terjesszük ki a motorkerékpárokra is. Ez persze nem igazi kiterjesztés, hiszen elvileg most is fizetni kellene motorral, gyakorlatilag viszont a kutya nem ellenőrzi, nincs motorra ragasztható parkolási matrica, nincs megoldva a parkolójegy elhelyezése, és az sem világos, hogy mennyit kell(ene) a motoroknak fizetniük. Ráadásul a saját rendeletünk sem értelmezhető motoros szemmel, mert rendesen keveredik a személygépkocsi és a gépjármű fogalma benne.

3) Javasoljuk a lakossági matricák érvényességének kiterjesztését a fővárosi területekre. A javaslat jó, a megvalósulás esélye konvergál a zéróhoz. Persze egyeztetni lehetett volna a fővárossal, anélül ez csak vágyálom marad.

A rendelet „tényleges” változásai:

1) Ezt szó szerint idézem: a jelen előterjesztésben egy új, átláthatóbb, a fővárosi szabályozási struktúrát követő helyi rendelet megalkotására teszek javaslatot. Ez magyarul annyit tesz, hogy megváltozik a rendelet sorszáma, a tartalma marad.

2) Készüljön javaslat a zónásítás kidolgozására. Ami persze nem a rendelet változása, csak egy kis munka a hivatalnak. A zónásítás bevezetésével a kerületi autósok ingyenes várakozásra csak a lakhelyük zónájában lennének jogosultak, a másik három zónában ugyanúgy fizetniük kellene, mint a kerületen kívülieknek.

Sok értelme nincs, mert a felmérések szerint a kerületben nappal nagyjából kétezer V. kerületi autó parkol. A zónásítással ebből a kétezerből az a néhány, aki valamiért nem a lakcíme közelében parkol, vissza kellene guruljon a saját zónájába. Ettől kerületi szinten parkoló ugyan nem szabadulna föl, viszont jó kis bosszúságot okozhatnánk a kerületi lakók egy részének. Az egy esetleg várható előnyt senki meg nem említette, miszerint ha valaki mondjuk az északi részben dolgozik, hiába szerez egy cimborát délen, akihez bejelentheti az autóját, az ottani matricával nincs kisegítve. Bonyolult ellenőrzés, minimális eredmény, sok bosszúság – szerencsére kikerült az anyagból, bár szóban Rogán is és Puskás András is (a tévévitában) ezt nevezte a jövő útjának.

3) A lakásonkénti kiadható ingyenes engedélyek száma négyről kettőre csökken. Történelmi kitekintés: ez a szám évekig három volt (kettő automatikusan adható volt, a harmadik mellé kellett indoklás, például több generáció együttélése egy háztartásban, de lényegében ez is automatikus volt), Steiner idején javasoltuk az egyszerűség kedvéért a hármat megkötés nélkül, Puskás András javasolta, hogy inkább legyen négy.

A jelenlegi adatok szerint négy azaz 4 lakásnál vették igénybe a teljes kontingenst, és 130 lakásnál van három engedély. Ez a korlátozás így 138 helyet szabadít föl (pontosabban tesz fizetőssé). Attól tartok, ez nem oldja még meg a kerületi parkolási problémákat.

Ennyi. Olyan javaslat, ami érdemben enyhítené a parkolási helyzetet, nem merült föl. Pedig formállogikailag is elég világos, hogy a parkoló autók száma akkor lesz alacsonyabb, ha a kerületbe kevesebben jönnek autóval. A Főutca program az áthaladók számát csökkenti majd egyszer, talán, a parkolásra az nem lesz hatással, csak annyiban, hogy csökkenti (amúgy helyesen) a felszíni parkolóhelyek számát.

Európa nagyvárosaiban kétféleképpen kezelik ezt. Vagy behajtási díjjal, vagy környezetvédelmi osztályok szerinti korlátozással. A kettő ráadásul nem zárja ki egymást, a helyzetet pedig bármelyik javítaná.

És persze biciklizzen, aki teheti, létesítsen használható kerékpártárolót, aki teheti, járjon BKV-val, aki teheti, ha pedig mégis autóba kell ülni, akkor ésszel és empátiával tegyük.